Európa legnagyobb biodómja és mesepark is épül a visszakapott területen

Sosem képzelt mesebirodalommá válhat hamarosan a Fővárosi Állat- és Növénykert. A megszűnt Vidámpark területét ugyanis megkapta a nemzetközi hírű intézmény, amelynek létrejötte Széchenyi István egyik nagy álma volt, és amelyért már 1840-ben keményen lobbizott dr. Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója is. Végül az Állatkerti Bizottmány jóvoltából 1866 nyarán nyílhatott meg a pesti állatkert, amelynek területe most 17,3 hektárra bővült, ami kivételes fejlesztéseket tesz lehetővé.

Az 1866-os esztendő mellett immár a 2013-as is meghatározó jelentőségű évnek számít a Fővárosi Állat- és Növénykert történetében. Hosszú huzavona után becsukott a régóta veszteségesen működő Vidámpark, és a helyén az állatkert bővülhet tovább, immár 17,3 hektáros összterületen. A laikusoknak úgy tűnhet, hogy terjeszkedik, pedig valójában csak a korábbi területeit kapja vissza. 1866-os megnyitásakor a létesítés céljaira 18 hektárnyi területet jelöltek ki, ám az idők során ebből újabb és újabb részeket csatoltak el. A Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel és a Bagolyvár étterem, a később épülő Dózsa György út területét mind-mind az állatkert telkéből hasították ki, a legnagyobb veszteség pedig az a terület volt, amelyet a II. világháború után éppen a Vidámpark céljaira vettek el az állatkerttől, amelynek eredeti területe akkor csökkent 10,7 hektárra.

Budapest biológiai szertára

– Budapest biológiai szertára az állatkert, ezért is fontos a fejlesztése – mondta dr. Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója. – Ahhoz, hogy a további fejlődés lehetőségét ne veszítse el a kert tíz-húsz év alatt, szükség van a terület bővítésére, különben lépésről lépésre újabb állatkerti emblematikus fajok tartását kellene feladnunk. Így is eltűntek a bölények, a szarvasok, a csimpánzok, nincs sem puma, sem fekete párduc…

A Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ) elnöki posztját is betöltő direktor szerint a projekt megvalósulásával európai vonzerejű turisztikai attrakcióvá válik az állatkert, a 3,5 hektáros mesepark mellett elkészül Európa legnagyobb biodómja is többek között a Pannon-tenger akváriummal. Az igazgató arra is kitért: a szűkös körülmények miatt megeshet, hogy elpusztul az utolsó jegesmedvéjük, amelyet nemigen tudnának pótolni. Ráadásul az elefántok és az orrszarvúk sem érik be azzal a kicsi élettérrel, ami eddig adatott nekik, így fogalmazhatunk úgy is, hogy a 24. órában született a döntés a területbővítésről.

Persze, az állatkertbeli fejlesztések eddig sem maradtak el, és a lehetőségek szintjén mindig különleges változásokról, varázslatokról adhatott hírt a sajtó. Ebben a barátságos környezetben – ahol nemrég szerecsenmaki- és vombatkölyök is született –, a meder mélyítésével növelték a Nagy-tó víztömegét, átalakították a víz áramlási rendszerét, a vízgépészetét és a szűrőrendszerét is, és újra működik a szikláról alázúduló vízesés is. A Nagy-tó szomszédságában fekvő Sziklakert rekonstrukciója is befejeződött.

Megtartják az értékeket

A Nagyszikla belsejében pedig létrejött a Varázshegy. 2012 májusa óta ez az egyik legnépszerűbb pontja a kertnek: a 3200 négyzetméteres komplexumot a megnyitása óta több százezer látogató kereste fel. Az egyedülálló létesítményben több mint százféle különleges állat, számos interaktív játék és szemléltető modell, térhatású mozi és időgép-szimulátor segítségével mutatják be az élővilág sokféleségét, kialakulásának és fejlődésének több millió éves történetét, valamint az ember és a természet kapcsolatát. Az eredeti tervek felhasználásával újjászületett a II. világháború idején elpusztult régi Bivalyház és Zsiráfház is.

Ezek a fejlesztések jelzésértékűek abból a szempontból is, hogy a Vidámpark valódi értékei nem fognak veszendőbe menni, így akik ettől tartanak, megnyugodhatnak. Mi lesz a Vidámparkból? Fogalmazhatunk úgy is, hogy újrahasznosítják… A műemléki oltalom alatt álló, 1906-ban készült körhintáról, az 1912-ben kialakított barlangvasútról, az 1922-ben épült favázas hullámvasútról biztosan nem kell lemondania a Városligetbe látogatóknak. Ezek a berendezések a jövőben is működni fognak.

– A Fővárosi Állat- és Növénykertnek egyébként is szándékában áll a régi Városliget hangulatát, a lizsé életérzést feleleveníteni, és az ehhez kapcsolódó, értéket képviselő játékokat megőrizni – mondta Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. – Ebben komoly tapasztalataink is vannak, hiszen az állatházak többsége is műemlék, legtöbbjük 1909 és 1912 között épült, tehát a műemléki védettségű játékokhoz hasonló korú, és az elmúlt évek felújítási munkálatai nyomán ma mindegyikük eredeti szépségében pompázva üzemel.

A hajdani Vidámpark területén ugyanakkor kialakulhat egy egészen egyedi látnivaló: a Pannon-park, amelyben a helyet kap a Pannon ősvilág, benne a Pannon ősvadon csarnokával. Ez lehet Európa legnagyobb biodómja – legalább 2 hektáron! Egy fedett, nagy belmagasságú csarnokot kell elképzelni szubtrópusi klímával, telis-tele állatokkal, növényekkel, kalandpályával, játékokkal, összekötve a Pannon-tenger akváriummal. A tetején vezető sétaút pótolja majd a vidámparki óriáskereket: sétálva lehet gyönyörködni a panorámában. A biodóm óriáskertje 2016-ra, a Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásának 150. évfordulójára készülhet el.

Ámbráscet már látható

A régi-új területen építik ki az új állatkifutókat is, míg a másik felén a Magyar mesepark várja a gyerekeket és szüleiket. Nem hiányozhat belőle a tradicionális ligeti kedvenc, az Elvarázsolt kastély sem. Igaz, nehezen tud versenyre kelni a Varázsheggyel, amelynek a műsziklába épített legnagyobb terme, a Csillagtér belmagassága 34 méter, és leghosszabb termébe simán befér akár egy életnagyságú, 20 méteres bálna is. Hogy ez mennyire igaz, azt a valóságban is szemügyre vehetjük, ugyanis az Óriások csarnokában – picit máris utalva a Pannon ősvadonra vagy a gigantikus új akváriumra – egy ámbráscet élethű mása látható. Hossza kamionnyi (20 m), magassága egy régi nagypolgári lakás belmagasságával vetekszik (3,6 m), súlya 2 tonna (egy kisebb hím ámbráscet súlyának tizede), 140 négyzetméteres felületét 104 darab hungarocellszeletből ragasztották össze.