Sok ötlete van a magyaroknak, de kevés a pénzük a megvalósításukhoz

Egyre több résztvevőt vonz a Budapesten immár a harmadik alkalommal megrendezett Ökoindustria környezetipari és energiahatékonysági kiállítás. Látogatói idén is megismerhették, hol tart e folyamatosan fejlődő iparág technológiája, és hogy rengeteg lehetőségeket rejt a vállalkozók számára, ami egy élhetőbb világ létrejöttéhez vezethet.

Természet, megújuló energiaforrások, ötletes találmányok és iparszerű termelés – egymástól látszólag idegen fogalmak, mégis elférhetnek egy-egy vállalkozásban. A haszon és a természetvédelem ugyanis összeegyeztethető, ráadásul sok-sok megoldás adódik rá. Ezeket az utóbbi években immár harmadszor mutatta be a környezetükért felelősséget érző érdeklődőknek a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szervezésében rendezett Ökoindustria nemzetközi környezetipari, energiahatékonysági és megújuló energiaforrások szakkiállítás. Résztvevői mind olyan cégek, amelyek iparszerűen termelnek vagy szolgáltatnak, de úgy, hogy nem zsákmányolják ki a természeti értékeinket, és mindenben arra törekednek, hogy a mai haszon reményében ne éljék fel a jövőt. A szakkiállítás kétévente vonultatja fel Magyarország és a világ számos olyan vállalkozását, amelyek a környezetvédelmi iparban tevékenykednek. Ezzel betekintést enged a 21. század gazdaságának egyik húzóágazatába. A környezet védelme, a szennyezések csökkentése, megszüntetése és megelőzése sokféle technológiai megoldás kifejlesztését és alkalmazását tette szükségessé, így a környezetvédelmi ipar szerepe is bővült.

Sok a jó kooperáció

Az Ökoindustria szervezője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) érdekképviseleti szervezetként 21 éve fogja össze a környezetvédelmi ipar hazai szereplőit, jelenleg 250 tagja van. Küldetése a környezetvédelmi érdekek megjelenítése. Közhasznú szervezetként információkat nyújt minden érdeklődőnek a környezetvédelmi feladatok megoldási lehetőségeiről, a szakcégek tevékenységeiről.

– Szövetségünk környezeti felelősségvállalási nyilatkozatot adott ki, amelynek aláírói kinyilvánították, hogy aktív részesei kívánnak lenni mindazon folyamatoknak, amelyek a környezetvédelem területén elősegítik Magyarország versenyképességének megőrzését, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülését – mondta a ZEM-nek dr. Kovács László, a KSZGYSZ elnöke. – Idén 103 kiállítónk volt, és ötödük külföldi, amelyek aránya kiállításról kiállításra érezhetően nő. Azt tapasztaljuk, hogy a környezetvédelmi ipar külföldi cégei előszeretettel jönnek Magyarországra üzleti lehetőségeket keresni.

– Hol tartanak a hazai cégek?

– A magyaroknak sok gondolata van, de sokkal kevesebb pénze, ezért piacképes új megoldásokat hazai cégek ritkán tudnak működtetni.

– Ha ötletekben jók vagyunk, a pénz viszont külföldön van, felmerül az agyelszívás veszélye. Milyen arányban csábítják külföldre a magyar szakembereket?

– Ez az iparág sem különbözik a többitől, vagyis a környezetvédelmi ipar szakemberei is legalább olyan mértékben ki vannak téve a gazdaságilag erősebb országokban működő cégek kísértésének. Talán annyival jobb a helyzet, hogy ezen a területen sokkal több a nemzetközi kooperáció. Erre mi is törekszünk. Külföldi kapcsolatkeresésünk során elsősorban a hasonló szakmai szövetségekkel kötünk együttműködési megállapodásokat. Számos országban partnerekre találtunk, a szomszédos Szerbiától kezdve Portugálián át egészen Kínáig. A kilátásaink tehát jók, de minden lehetőség annyit ér, amennyit sikerül megvalósítani belőle. Ehhez pedig az kell, hogy a hazai cégek kellően jó erőben legyenek, mert azok, amelyeknek zseniális gondolataik vannak ugyan, de épp a túlélésükért küzdenek, azok nem képesek kiaknázni a kínálkozó lehetőségeket.

– A környezetvédelmi előírások szigorítása motorja lehet a környezetvédelmi ipar fejlődésének, feltéve, hogy forrásokat is biztosít hozzá az állam?

– A szigorítások önmagukban nem használnak, ha nincsenek összhangban a teljesíthetőségükkel. Hiába fognak puskát valakire, hogy ugorjon át 240 centit, akkor sem lesz képes rá, ha hátba lövéssel fenyegetik. Mindig a társadalom és a technológia szintjének megfelelő szigorúságot kell előírni. Ha ezt teljesítették, sőt még többre is képesek lennének, akkor lehet tovább szigorítani a jogszabályokon. Szövetségünk egyik legfontosabb feladata, hogy kommunikáljon a jogalkotóval. Tájékoztatnunk kell az iparág képességeiről, és meg kell próbálnunk hatni rá, hogy teljesíthető, végrehajtható jogszabályok legyenek. Azzal nem vagyunk előrébb, ha van egy csomó szigorú jogszabály, amelynek az előírásait nem tudjuk teljesíteni, és büntetést kapunk.

Elmarad a modellezés

– A környezetvédelmi beruházások komoly hátráltatója, beleértve a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosakat is, hogy a megtérülési idejük hosszú. Azt a célt, hogy ne éljük fel a jövőnket, már ma kellene finanszírozni, amikor szűkösek rá a lehetőségek. Ennek az ellentmondása hogyan oldható fel?

– Azt szokták mondani, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása drága. De miért az? Hány közvetítőn át jut el az a technológia, amelyet alkalmazni akarok, mennyiért tudom eladni az előállított energiát? Ezekre a kérdésekre meg lehet találni a választ és a jó megoldásokat is. A környezetvédelem olyan terület, ahol minden mindennel összefügg. Ha például elhatározom, hogy visszaváltható üvegeket vezetek be, akkor az mindenre hatással lesz. Azonnal hatok a pénzrendszeren kívül a vízrendszerre is, hiszen az üvegeket el kell mosni, ettől nő a vízfogyasztás. De mosószert, vegyszert is használok, amivel terheltem a szennyvízrendszert. Hatok a szállításra, amivel kapcsolatban azonnal logisztikai problémák merülnek fel. Ha ehhez jön még az útdíj is, akkor talán pont a visszaváltást nehezítem meg, mert nehéz visszaszállítani a használt üvegeket. És mindennek ára van. Nem csoda, hogy olyan népszerűek a dobozos sörök. Ha tehát bármilyen apró, jóindulatú intézkedés, szabályozás történik, azt csak precízen, mindenre kiterjedő hatástanulmányok, modellezések alapján szabadna bevezetni. Az a legnagyobb hiányossága a törvénykezésnek, hogy ezek az előkészítő számítások elnagyoltak, vagy teljesen hiányoznak – mondta dr. Kovács László, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke.

Idén is díjazták az Ökoindustria legjobb kiállítóit. A nagydíjat az osztrák családi tulajdonban lévő Prinzhorn Csoport magyarországi tagvállalatai (Duparec Kft.,  Hamburger Hungária Kft., Dunapack Kft.) nyerték el. A három vállalat közösen olyan, hosszú távon is fenntartható, környezettudatos körfolyamatot hozott létre, amelynek során egy rendszerben működhet a szelektív papírhulladék-gyűjtés, a papírfeldolgozás és az innovatív csomagolási megoldások alkalmazása papírhulladék felhasználásával. Mindezzel a díjazott vállalatok nemcsak saját környezetterhelésüket csökkentették, tevékenységüknek számos pozitív környezeti, gazdasági és szociális hatása is van. A szolgáltatás kategóriában az egri Agriapipe Kft. kapta meg a nagydíjat a csatornák spiráltekercselt csövekkel való felújításáért. Eljárásuk talán legfontosabb előnye, hogy útfelbontások nélkül képesek a közüzemi csatornarendszer rekonstrukciójára, így a költségek 30-50 százalékkal kisebbek, mint a hagyományos átépítéseknél, ráadásul az útbontások és -építések környezeti terhelése is elmarad. Termék kategóriában a nagydíjas az Innotransz Mérnöki Iroda Kft. magyar fejlesztésű szoftvere lett, amely képes kezelni a teljes hulladékgazdálkodási folyamatot.

Ötletes megoldások

Miközben a gyáróriások valóban jelentősen csökkenthetik a környezeti terhelésüket, és ezért kiemelt figyelmet érdemelnek, meg kell említeni olyan egyszerű, ötletes megoldásokat is, amelyek nagyobb beruházások nélkül, kisebb léptékekben is ésszerűbbé tehetik az életünket. Például egy közepes méretű asztalon elfér az a gép, amely hulladékkartonból állít elő termékek csomagolásához olyan helykitöltő anyagot, amelyet eddig jellemzően hungarocellből állítottak elő, növelve a környezeti terhelést. Ez a berendezés a kidobásra ítélt hullámkarton doboz lapjaiba egyfajta hálóformát vág, amivel jelentősen megnöveli a karton felületét, így válik alkalmassá a helykitöltő anyag funkciójára. Természetesen voltak látványosabb kiállítók is az Ökoindustrián. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara például elhozta az Eco-marathon versenyeken sikeres Hi-Orca versenyautóját, amely egy liter benzin energiájával több mint ezer kilométert tudott megtenni.